Lakásbiztosítás

A lakásbiztosításról általában

Egy otthon felépítésében gyakran több évtized munkája fekszik. Egy komolyabb tűzkár, egy erősebb vihar pusztítása vagy egy betörő ?áldásos? munkája után egy jól megválasztott biztosítás pótolhatatlan anyagi segítséget jelenthet a helyreállításához.

Fontos, hogy a szerződés megkötése előtt tájékozódjon az egyes biztosítók különböző lakásbiztosítási feltételeiről is.

Milyen kockázatokra nyújt fedezetet a lakásbiztosítás?

Tűz Robbanás Villámcsapás Indukció (másodlagos hatás) Vihar Felhőszakadás Árvíz Hónyomás Jégverés Földrengés Fölcsuszamlás Kő- és földomlás Beomlás Idegen jármű ütközése

Légijármű ütközése Idegen tárgyak rádőlése Betöréses lopás Rablás Vandalizmus Vezetékes vízkár (csőtörés) Üvegtörés Rom- és törmelékeltakarítás Oltás, mentés költsége Kárenyhítés költsége Ideiglenes lakás bérleti díja Elmaradt lakbér megtérítése Balesetbiztosítás Felelősségbiztosítás

Milyen vagyontárgyak biztosíthatók?

Épületek, építmények:

• Lakóingatlanok
• Nyaralók (nyaraló, hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya, stb.)
• Melléképületek (pl. garázs)
• Építmények (pl. a "főépülethez" tartozó járdák, kerítés, medence, stb.)

Ingóságok:

• Általános háztartási ingóságok:
  Mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak tulajdonát képezik, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett, nem beépített vagyontárgyak, amelyek a háztartásvitelhez szükségesek a biztosított személyes használatára, fogyasztására szolgálnak. Példák: bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek, lámpák, elektorakusztikai berendezések, konyhagépek, barkács és kerti eszközök, ruházat, könyvek, játékok, élelmiszerek, szobanövények, sportfelszerelés, poharak, edények evőeszközök?stb.)
• Kiemelt értékű ingóságok:
  A 150,000,- Ft egyedi értéket meghaladó híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek, berendezések, hangszerek (pl.: tv, videó, kamera, hifi, számítógép-konfiguráció).
• Értéktárgyak:
  Az olyan ingóságok, amelyek lakásban való tartása általánosan elfogadott, de nagy értéket képviselnek, és értékőrző tulajdonsággal rendelkeznek. Ide tartoznak a nemesfémek, gyűjtemények, képzőművészeti alkotások,szőrmék, antik tárgyak.
• Nemesfémek:
  Nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, illetve ezek felhasználásával készült tárgyak.A csoportba tartozónak tekintjük a féldrágaköveket, ill. az annak felhasználásával készített tárgyakat is.
• Gyűjtemények: (pl. érme és bélyeggyűjtemény)
  A gyűjtemény alapfeltételei: értékhordozó, minimum 20 darab katalogizált, azaz tételesen felírt, szakszerűen, minden fontos adatot tartalmazzon, és a leírás mellékletként a biztosítási szerződésben szerepeljen

Fogalmak

Szerződő:
A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekeltek köthetik meg, illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti. Ennek megfelelően a biztosítást magyar állampolgárokon kívül gazdálkodó szervezet, társasház, lakásszövetkezet, illetve külföldi állampolgár is megkötheti.

Biztosított:

• Épületek:
  • a kötvényen név szerint feltüntetett tulajdonos, lakásbérlő, bérlőtárs,
  • a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,
  • a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakása darabszámának arányában,
  • illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház, ill. lakásszövetkezet.
• Ingóságok:
  • a kötvényen név szerint feltüntetett személy,
  • közeli hozzátartozók, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában vele állandó jelleggel együtt élnek.

Kedvezményezett:
A biztosítottnak lehetősége van a szerződésből eredő szolgáltatásokra kedvezményezettet megjelölni. Banki hitellel terhelt ingatlan vásárlás vagy építés esetén a hitelt nyújtónak a kedvezményezettségét záradékolni kell a biztosítási kötvényben. Ilyenkor a hiteltartozás erejéig a bank a kedvezményezett.

Hogyan határozzuk meg a biztosítási összeget?

A biztosítási összeg helyes meghatározása rendkívül fontos, mivel a valóságosnál alacsonyabb értéken történő biztosítás következménye az alulbiztosítottság, ami kár esetén aránylagos kártérítéshez vezethet, és a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.

Nézzünk egy példát: az épület káresemény utáni újraépítési értéke 20 millió Ft, a biztosítási szerződésben az épületbiztosítási összeg 10 millió Ft. Ez 50%-os alulbiztosítottságot jelent, azaz egy 1 millió forintos épületkár esetén csak 500eFt-ot fog megtéríteni a biztosító.

Épületérték (biztosítási összeg) meghatározása
A biztosítási összeget az ingatlan hasznos alapterületének és az újraépítési négyzetméterárnak a szorzatából kapjuk. Soha nem a forgalmi érték az irányadó, a biztosítási összegnek az újraépítési költséget kell reprezentálnia. A biztosítási összeget a biztosított határozza meg.

Ingóságok értékének meghatározása
Az ingóságok értékének meghatározása a biztosított feladata. Fel kell mérni, hogy a biztosított ingatlanban található ingóságok egy totálkár esetén mekkora összegből lennének pótolhatók.

Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a betöréses lopás kockázatát?

A biztosítók szerződési feltételeikben meghatározzák azon vagyonvédelmi követelményeket melyek megléte szükséges a betöréses lopás kockázatvállalásához. Az egyes vagyonvédelmi szintekhez káreseményenkénti kártérítési limiteket állapítanak meg.

Betöréses lopás biztosításra abban az esetben nyújtanak fedezetet a különböző biztosítók, amennyiben a biztosított ingatlan védelme teljesíti legalább, az ún. "minimális mechanikai védelem" előírásait. Az ilyen alapvédelem mellett ugyanakkor a biztosító által vállalt káreseményenkénti kártérítési limit is viszonylag alacsony, átlagosan 2-3 millió forint, de a szórás jelentős, 1,5-8 millió forint. Természetesen a biztosított értékek nagyságától függően a védelmi követelmények szigorodnak. A biztosítókra általában jellemző, hogy a mechanikai védelmet többre becsülik az elektronikai jelzőrendszereknél, így a védelem kialakításánál érdemes ezekre helyezni a nagyobb hangsúlyt.